A napenergia hasznosítás története 

Az első napelemet Charles Fritts hozta létre 1880-ban.  
1931-ben Dr. Bruno Lange német mérnök egy olyan napelemet fejlesztett, melynek elkészítéséhez réz-oxid helyett ezüst szelént használt fel. Habár a szelén elemek a fény kevesebb, mint 1%-át alakították át elektromossággá, Ernst Werner von Siemens és James Clerk Maxwell felismerte a felfedezés fontosságát.

Az 1940-es években Russel Ohle folytatta a kutatásokat, majd Gerald Pearson, Calvin Fuller és Daryl Chapin létrehozták a szilikon alapú elemet 1954-ben. Ezek a korai napelemek 285 amerikai dollárba kerültek Wattonként és 4,5-6% volt a hatásfokuk. 

A napelemek legkorábbi jelentős alkalmazása egy backup áramforrás volt a Vanguard I műholdon 1958-ban, amely lehetővé tette, hogy  a kémiai elem kimerülése után 1 évvel is az energia továbbítását. A napelemek effajta használatát számos amerikai és szovjet műhold alkalmazta, mely az energia forrásának szabályszerűen kialakított módja lett számukra. A napelemek fontos szerepet játszottak a korai kereskedelmi műholdak, mint például a Tesla sikerében, és létfontosságúak voltak a mai távközlési infrastruktúra szempontjából. 

A napelemek szárazföldi használatát magas ára korlátozta az 1960-as években. 

Ez megváltozott a 1970-es évek elején, amikor az elemek ára normalizálódott, és a napenergia termelés versenyképessé vált a hálózati hozzáféréssel nem rendelkező távoli területeken. A korai szárazföldi használatok első színhelyei a távközlési állomások, tengeri fúrótornyok, navigációs bóják és vasúti kereszteződések voltak. Ezeknek a kapacitásoknak a fele 2004-ig ezen az elven működött. 

A 1973-as olajválság elősegítette a napelem termelés gyors növekedését az 1970-es és a1980-as évek elején.

A méretgazdaságosság a termelési kapacitások és a rendszerek hatékonyságának növelését hozta, mellyel az 1971-es 100 USD/Watt egységár 1985-ben 7 USD/Watt árra csökkent. Az olajárak folyamatos csökkenése és az 1978-as energia adó törvényhez kapcsolódó adójóváírások megszűntetése a kutatási és fejlesztési tevékenységek finanszírozásának csökkenéséhez vezetett. Ezek a tényezők egy óvatos, 15%-os éves növekedést okoztak a napelemek mennyiségének fejlődésében 1984-től 1996-ig.

Az 1990-es években a napelemek gyártásának vezető szerepe az Egyesült Államokból áthelyeződött Japánba és Európába. 1992 és 1994 között Japánban megnövekedett a kutatás és fejlesztés finanszírozásának támogatása , továbbá nettó fajlagos mérési irányszámokat alakítottak ki, valamint a lakossági telepítésekre állami ösztönző rendszert alakítottak ki. Ennek eredményeként Japánban az 1994-1998-ig terjedő időszakban a telepített napelemek teljesítménye 31,2 MW-ról 318 MW-ra nőtt, és az éves termelési növekedés intenzitása 30%-ra nőtt az 1990-es évek végére világszerte. 

Németország vált a világ vezető napelem piacává azzal, hogy felülvizsgálta a takarmány tarifarendszert a megújuló energiaforrásokat szabályozó törvény keretein belül. Az ország üzembe helyezett fotovoltaikus kapacitása a 2000-ben nyilvántartott 100 MW-ról, 4 150 MW-ra nőtt a 2007-es év végére.

2008-ban Spanyolország lett a legnagyobb napelem piac a 2004-es átvételi-ár szerkezeti szabályozásnak köszönhetően, a világ napelem mennyiségének 45%-ával, míg Franciaországban, Olaszországban, Dél-Koreában és az USA-ban láttunk robbanásszerű növekedést a különböző ösztönző programok és a pozitív helyi piaci viszonyoknak köszönhetően.

2004 és 2009 között, a villamosenergia-hálózatra kapcsolt fényelektromos kapacitás éves szinten átlagosan 60 százalékkal, mintegy 21 GW-al nőtt. A technológia fejlődés és a gyártási technológiák egyre kifinomultabb módszereinek köszönhetően a napelemek árai folyamatosan csökkennek.

A napenergia óriási lehetőséget biztosít annak ellenére, hogy 2008-ban a világ energiatermelésének mindössze 0,02%-a jött létre ezzel a módszerrel.

2010-ben a fotovoltaikus napenergia villamos energiát termel több, mint 100 országban, de az ezeken a helyeken termelt energiamennyiség csak töredéke a globális napenergia termelő kapacitások összes forrásából származtatható 4800 GW teljesítményének, mellyel a leggyorsabban növekvő energia-generációs technológia a világon.